Rám nézett a napsugár október fényes hajnalán, mosolyogva intett nekem. „Ki az ágyból kicsi lelkem”.   Nevet, tombol napleánya, fénytengert zúdít a tájra, megnyújtja az őszi képet, csodássá téve a vidéket.   Október tizedike, málna…

Szerző: joebalna  2009.10.08. 20:58 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása